hajnalban a
rám fonódó fény
sebezte fel álmaim
szemeimmel kutatlak
illatod sem tudtam
megérezni
oly gyorsan illantál
el
mégis arcomra gyürődtél
csupasz még a homály is
mi helyetted ölel át
odakint hallgatnak
a madarak
és
sírnak a fák
leveleik holtan
nyöszörögnek
-beléjük fekszem -
